|
 |
|
|
...
márcsak kicsit és lassan ver a szivem, érzem lassan leáll, felmondja a szolgálatát! :(
De ha tehetem küzdök amig csak lehet , bizom benne a halálom még most nem jön el!!!!
Egyszer meghalnék elmennék messzire másszor még élnem kell, s valakit szeretnem
Dönts hát helyettem te Istenem, itt legyek lent vagy inkább fent melletted?
Ha boldognak akarsz látni, a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... zúduló,
Langyos esőcseppeket,
Lábamban a tánc,
Tüzes ritmusát,
M... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jártamban keltemben, egyszer csak összeestem,
A fehér kórházi ágyon, magamhoz tértem.
Mindenféle drótokon lógott testem,
Gépek segítették, figyelték szívem.
Még élek, de már nem birtoklom testem.
Belőle, már kilépett lelkem.
Jaj, mi történt velem?
Tán megölt a szerelem?
Nem, csak a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... paprika- és paradicsompalánták már virágoztak. Soha nem felejtem el, hogy milyen fontos dolgokat tanultam palántaültetés közben az ÉLETRŐL is. Például: nénikém képes volt a legnagyobbat is egyszerűen kidobni, ha nem volt elég erős gyökérzete.
Megkérdeztem, hogy nem sajnálja-e? Azt mondta:
- "Nem tud megeredni, termést hozni gyökerek nélkül. Csak nyújtózkodik világnak, ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... legyen
Tündöklő tündérmesémnek! Se tűz, se zúzmara nem lepheti el
Végtelenre nyitott szemem ajtajait!
Tízezer év vár még rám, s a tánc, mire hívsz,
Nem az én kenyerem! Tán egyszer majd, öregen
Elviheted e kiégetett agyagtest törött darabját,
De ma még szárba se szökkent bús hárfám
Dallam-fonadéka!
Hagyj aludnom, nem örökre, csak ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Sokszor eltapostam e gondolatot
és belém mart, mint a sósav.
Másnap tovább ringattam
s lett belőle kimondott mondat.
Testem reszket, hagyom, hogy
egyszerre érezzek magasat és mélyet.
E furcsa kettősség eleven oltárán
behunyom szemem,
s kiterjesztett szárnyakkal
boldogságom reményteli küszöbén
szinte azon... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Nap jelentett hűvös, lágy harmatot.
A Hold nézett rám szánalomra méltón,
te csak rákacsintottál és máris tiéd volt.
Körmeid súrolása kegyetlen,
éreznem kell még egyszer ezt.
Tudod mi kell nekem,
de nem engeded éreznem.
Állatként szenvedek selyemhuzatodon,
kielégít Téged, hogy így láthatod
aki kihasznált Téged:
visszaado... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... túlsó part
Valahol - egy holnap rejtekén -
majd szerelem vigyáz rám.
Valahol - a percek mentén -
elfogy ez a mély magány.
Minden szigorú csöndből egyszer kijut a szó,
mert mindig jön egy változás-,
így tudom, hogy végül kiköt ez a hajó:
nincs örök utazás...
Hallgat róla a szél, a víz, a tűz, fa és kő-,
de szív... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... undorát!
Óvatlan pillanat. ,,Tőröm hegye símogassa szíved,
S mocskos véred szennyezze, e szentséges követ!"
,,Enyésszen életed, s ördög vigye azt,
Ha még egyszer taposol, ártatlan kis tavaszt!"
,,Vér s vér, ingovány, nehéz iszap mi lehúz!"
,,Mit tettem? Miért? Lelkem sötétbe borult!"
,,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... pokol?"
Mi hangfoszlány szűrődik ajtó mögül, odaát,
Mezítelen talpam alatt reccsenő padló, énekli zaját.
Tárom ki ajtót s kit látok, ékes szólót, azt,
Ki egyszer vágyaim csillapít, s rímelt tavaszt.
Hirtelen érzem, lábamból szökik a vér, erőtlen,
Majd sötétség, s lágy ölelés kényeztet.
Émelyeg testem, s arcom forró, lázban ég,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... temetőt járja nap, mint nap,
Megborzong, sír, ha újra szól a lélekharang.
Vágyai szikrázó csillagfény, s napsütés,
Fagyott mosoly arcán, lelkében gyötrődés.
De midőn egyszer új nap kel, csodás reggel,
Találkozik ifjú szívvel, ki tele van élettel.
Mosolyog, hamis szava élcel, mi bókja az.
Kezdődik tán szerelem, várva-várt tavasz?
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ezerszer, s
Míg, csügged szám, ajtód reteszre zárva,
Nem ad kegyelmet, csak végként, kínt nekem!
S te is, te kedves Múzsám, drámáimba
Néked is szerelmet vallhatnám egyszer.
De nem teszem, többet érsz így bizonyára,
S én akkor is, és így is hűn szeretlek!
Hisz téged bántanálak, vég' utoljára!
Ha kegyként gyakorolnád a szánal... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... zengjen ne fojtsa le semmi
Nem tudja senki az éjszaka sejti
Semminél több ha a csendet vigyázod
Ez marad kincsed és szégyened látod
Az igaz szót is ha mondanád egyszer
Üvöltés szakadna ránk fergeteggel
Halk-szavú félelem halk-szavú hittel
Nem teremt semmit csak káromol Istent
A csendben a suttogás több mint a zajban egy kiáltás... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... paprika- és paradicsompalánták már virágoztak. Soha nem felejtem el, hogy milyen fontos dolgokat tanultam palántaültetés közben az ÉLETRŐL is. Például: nénikém képes volt a legnagyobbat is egyszerűen kidobni, ha nem volt elég erős gyökérzete. Megkérdeztem, hogy nem sajnálja-e? Azt mondta:
- Nem tud megeredni, termést hozni gyökerek nélkül. Csak nyújtózkodik világnak, elvéve a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Egy biztos, hogy a puszta létem is problémát jelentett környezetemnek, mióta csak az eszemet tudom.
Hazafelé menet, gondolataimba merülve lepergett előttem egész, addigi életem. Egyszer csak ,,tisztán" láttam négy éves valómat, amint ülök a vetett ágyban. Az ágy szélén, pedig Bóna Piroska, anyám-helyett-anyám-nagynéném és két kezében tartja két kicsi, összeku... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mondta ki a varázsigéket.
A folyadék ebben a pillanatban kavarogni kezdett, majd egyre erősebben, és erősebben örvénylett a nő lába körül. A királynő feltartotta feje fölé a karjait. Egyszerre a víz magasba csapott, és teljesen körbevette a dézsa közepén álló alakot. Olyan eszeveszett körforgással ölelte körül, hogy látni sem engedte a testet. Percekig tartott, majd egy pilla... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... uralkodónak az igazat minden büntetés nélkül. Csak a tisztséged megnevezése változik, önmagad már rég a templomok pojácájává lettél! Isten! Nincs neked ahhoz jogod, hogy szádra vedd őt még egyszer ebben a szánalmas életedben! És lám! Amitől leginkább riogatod az embereket, a Halál, téged bizony majd elragad. Neked nem adom meg az öröklétet. Bizony barátom, mindaz a félelem, amit m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... eljutok a
"legvégső" bolygóra!
A Mindenség porszemében
a Végtelen elfér!
Porszem-létem így lesz nagyobb
a nagy Végtelennél!
S ha majd én, a "Porszem", egyszer
elnyugszom a porban,
elmondhatom, a Végtelent
önmagamban hordtam!
Jáki Ferenc
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Selevir a város határához. Feltételezzük, hogy nem az aprócska falu volt a célpont.
- A Tisztásról akarták elterelni az aranyló csapatot. Ekkora hibát nem engedhettek meg még egyszer. Nem értem , hogy hogyan eshetett az Uralkodónő ilyen csapdába.
- Ha szabad megjegyeznem Uram , fiad erősködött - az uralkodónő tudta, hogy csel
-Úgy? Erről én m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... biztos, hogy a puszta létem is problémát jelentett környezetemnek, mióta csak az eszemet tudom.
Hazafelé menet, gondolataimba merülve lepergett előttem egész, addigi életem. Egyszer csak ,,tisztán láttam" négy éves valómat, amint ülök a vetett ágyban, Borika nénikém az ágy szélén, és két kezében tartja két kicsi, összekulcsolt kezemet. Imádkozunk. Ő mondja a „... |
|
|
|
|
|
